János bácsi minden este
váltig csak a kocsmát leste,
sűrűn nézett a pohárba,
ez volt az ő rossz szokása.
Felesége Sári néni
nem a legjobb szemmel nézi,
hogy a garast mind elhordja,
s mindjárt kimerül a kassza.
Szóvá teszi a jóasszony,
hogy ő nem főz többet bizony,
hogy is főzzön,honnan telne?
egyen rosszgombát őkelme.
Mit szólsz ehhez öreg János?
bajba jutottál világos,
vagy a kocsma,vagy az étel
egyiktől most búcsúznod kell.
Vitatkozik önmagába,
tenyerébe van az álla,
nehéz lesz ,hát mit válasszon?
meg bolondit ez az asszony.
Hallod-e te öreg Sára,
engedj el a korcsomába,
hogy még egyet igyak rája,
ördögadta pálinkája!
Úgy is csinált János bácsi,
nem kellett őt rábiztatni,
ott termett a korcsomába,
nem volt nehéz dolog nála.
Aztán csak a hazamenés,
azzal volt baj egy-egy kevés,
most is azzal van probléma,
mikor onnan indul haza.
Nem akar a lába menni,
a feje meg siet neki,
nekiesik az ajtónak
s János bácsi összeroskad.
Odalépnek hárman-négyen,
szóllitgatják jó keményen,
de az öreg meg sem moccan,
kiadta a lelkét ottan.
'84 augusztus
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése